AllerGéniusz Egyesület alapszabálya

AZ ALLERGÉNIUSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Elhatározva az AllerGéniusz Egyesület létrehozását az alapító tagok egyező akaratnyilatkozattal elfogadták az Egyesület alapszabályát.

Az alapítók által elfogadott alapszabály a következő:

I.

Az egyesület adatai

  1. Az egyesület neve: AllerGéniusz
  2. Az egyesület székhelye: 1171. Budapest Zimonyi utca 74.
  3. Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
  4. Az egyesület honlapjának címe: allergeniusz.hu
  5. Az egyesület logója:

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

 

  1. Az egyesület célja: Elsősorban ételallergiás és a legtöbb esetben ezzel együtt járó idegrendszeri éretlenség, idegrendszeri problémával küzdő, speciális igényű gyermekeknek, fiataloknak és családjainak segítségnyújtása, információáramlása, tanácsadása a könnyebb mindennapokhoz.

Az Egyesületi tagok és az Egyesülethez fordulók részére az Egyesület céljaihoz illeszkedő sajátos érdekek képviselete, segítése.

Különböző vállalkozásokkal és forgalmazókkal sikeres együttműködés és kapcsolattartás a speciális ellátást igénylő gyermekek és családjaik érdekében, hogy az egyébként költségesebb diétát, terápiát és egyéb ellátást segítő szolgáltatást kedvezőbb feltételekkel tudják igénybe venni.

Terápiákat, kezelési- és gyógymódokat megismertetni, szükség esetén elérhetőségüket, gyorsabb vizsgálatukat segíteni szorosan együttműködve különböző orvosi, pszichológusi és egyéb terápiás szakemberek segítségével.

Egészség- és szakmai napok szervezése és más közösségek, emberek interaktív „oktatása” e speciális igényű gyermekek érdekében ( pl. pedagógusok, csoporttársak körében).

Kirándulások, sportversenyek és táborozások szervezése könnyebb beilleszkedés megsegítése társadalmunkba, újabb kapcsolatok kiépítésének lehetőségével.

Pályázati munkák elkészítése az egyesületi célok sikeres elérése érdekében.

  1. Az egyesület tevékenysége:

Allergiában illetve táplálékallergiában szenvedő, speciális igényű gyermekek, fiatalok és családtagjaik segítése a mindennapi- és közösségi élet megkönnyítése, az új életmód kialakításának segítése.

Szükség esetén rászoruló családok támogatása eszközökkel és szolgáltatásokkal a tanácsadás mellett.

Az egyesületi tagoknak  klubkártyát biztosít /törzshely elfogadóhelyeket alakít ki, ahol termékekhez és szolgáltatásokhoz kedvezményes áron juthatnak hozzá.

Különböző előadások, rendezvények szervezése bel- és külföldön egyaránt: eseménynapok, kirándulások, táboroztatások, foglalkoztatások, tanfolyamok.

Aktív közösségi élet, tevékenységek biztosítása:

– sport, mozgás

– zene

– festészet területén.

Médián keresztül is egyre több ember részére információ átadás, hogy nagyobb megértést tanúsítsanak a speciális ellátást igénylők felé. (pl: tanácsadás illetve vállalkozók, élelmiszergyártó cégek felé kiadványok).

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

 

  1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Nem állít, és nem támogat képviselő-jelöltet országgyűlési, fővárosi illetve megyei képviselő választásokon. Az egyesületnek nem lehet tagja párt.

IV.

 

Kívülállók részvétele – Közhasznú tevékenység folytatása

 

Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen Alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más ( nem egyesületi tag) részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

Az Egyesület a közhasznú tevékenységét az egész magyar társadalom érdekében végzi. Az a törekvése, hogy a hozzá fordulóknak elérhetővé tegye a szolgáltatásait, ezért a tagsági viszonytól függetlenül a közhasznú tevékenységi területeken együttműködik a hozzá fordulókkal és segítséget nyújt részükre. Az Egyesület Közgyűlésének és az Elnökségének ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.

 

V.

 

A vagyoni hozzájárulás, Tagdíjak

 

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek.

Különböző tagsági szintek a „törzshelyeken” magasabb kedvezményre jogosíthatnak, de az egyesület a tevékenységi ellátásakor (adományosztásnál, segítségnyújtásnál) nem tesz különbséget a különböző szintek között.

A tagdíj összege:

  • Alapító tagok: Alapító tag, aki az alapszabályt elfogadja, jelenléti ív aláírásával, mint alapító tag jelen volt. Az alapító tagokat a rendes tagok jogállása illeti meg. Az alapító tagok tevékenységükkel és/vagy anyagi hozzájárulásukkal az egyesület céljának megvalósulását segítik.
  • Rendes tag: Jogai és kötelezettségei az Egyesület viszonylatában teljesek. Tagdíja: 3000.- Ft/ év
  • Pártoló tag: Aki az egyesület céljaival egyetértve nagyobb vagyoni hozzájárulással támogatja annak működését, céljai elérését.

Arany tagság: 50.000.- Ft/ év

Platina tagság: 150.000.- Ft /év vagy ennél nagyobb hozzájárulás

  • Tiszteletbeli tag: kizárólag az elnökség ajánlása útján, ha elfogadja a felkérést, díjmentesen is csatlakozhat

Alapító tagok esetleges anyagi hozzájárulásukat megalakuláskor, a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül fizethetik be az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján.

Az egyesület megalakulását követően belépő tagok  a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan (naptári évre, időarányosan számított összeget)  számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31 napjáig köteles egész évre vonatkozólag, előre, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.

A tagság

 

 

  1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
  2. Magánszemély, 18 év alatti személy is, de ebben az esetben törvényes képviselője tesz nyilatkozatot.
  3. Nem magyar állampolgár is lehet az Egyesület tagja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

  1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

  1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

d./ A tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.

  1. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
  1. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha 2 hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább 2 hónapos mulasztás elteltét követően az elnökségírásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

  1. Az egyesület alapító és rendes tagja jogosult:

a./ az egyesület rendezvényein, tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekintetni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé, felügyelőbizottsági tagjává válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik függetlenül a tagdíj mértékétől. 18 év alatti tagok nevében a törvényes képviselőjük szavazhat.

A tag további fontos joga, hogy a szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. A határidő számítása a tudomásszerzéstől kezdődik és 30 napos határidő elmulasztása jogvesztő. A bírósághoz már csak akkor fordulhat a tag, ha a szervezet alapszabály szerinti belső jogorvoslati lehetőségeit kimerítette.

A bíróság az Egyesület határozatát csak akkor semmisíti meg, ha a határozat törvénysértő vagy a belső szabályzatokba ütközik. A bíróság nem hoz új határozatot, fegyelmi büntetést nem enyhítheti, de szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el.

  1. Az egyesület pártoló és tiszteletbeli tagja jogosult:
  2. az egyesület rendezvényein, tevékenységében részt venni
  3. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

A pártoló és tiszteletbeli tagok szavazati joggal nem rendelkeznek, az egyesület szerveinek ülésein csak tanácskozási joggal vehetnek részt a 2011.évi CLXXV törvény (Ectv.) 4.§ (5) bekezdése alapján.

IX.

A tagok kötelezettségei

 

  1. Az egyesület tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles a személyes adatai megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.

Az egyesület szervei

  1. Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

c./ Felügyelő Bizottság

 

A Közgyűlés

 

  1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amelyet a tagok összessége alkot. Minden alapító és rendes tagnak egy szavazata van.
  1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
  1. a) az alapszabály módosítása;
  2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  4. d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
  5. e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  6. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  7. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  8. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  9. i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  10. j) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
  1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik nyilvános részvételi lehetőséggel.
  1. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

  1. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

  1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
  1. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a 2 fős szavazatszámláló bizottságot.
  1. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
  1. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  2. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  3. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  4. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  5. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  6. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  7. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  1. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  1. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
  1. A tag a közgyűlés ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolhatja, ha az Egyesület az tagi azonosítást és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosítani tudja.

.

 

Elnökség

  1. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  1. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

  1. Az egyesületvezető tisztségviselői/ elnökség tagjai:

Az egyesület elnöke: Rabb Edit (anyja neve: Szalai Edit; Lakcím: 1171Budapest Zimonyi utca 74.)

Az egyesület alelnöke: Kovács-Kuttor Levente (anyja neve: Nagy Elisaveta; Lakcím: 3700 Kazincbarcika Építők útja 10 1/5 )

Az Egyesület titkára: Szivós László ( Született: 1969.06.24. anyja neve: Guti Irén)

Lakcím: 2142 Nagytarcsa Arany János utca 12.

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

  1. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
  2. az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  3. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  4. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  5. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  6. az egyesület jogszabály és alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
  7. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  8. az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  9. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  10. a tagság nyilvántartása;
  11. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  12. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  13. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
  14. a tag felvételéről való döntés.
  15. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
  1. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt, kiküldött meghívóval hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

  1. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúan hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  1. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Felügyelő Bizottság

 

  1. A 3 fős felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint jogszabályok, alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
  2. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenység ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója az egyesületvezető tisztségviselője.
  3. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen köteles részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
  4. A felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

A felügyelőbizottság működése

(Ptk. 3:27. § alapján)

  1. A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
  2. A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
  3. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

 

A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége

(Ptk. 3:28. § alapján)

 

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

A felügyelőbizottság

(Ptk. 3:82. § alapján)

 

  1. A felügyelőbizottság három tagból áll. A felügyelőbizottság elnökét maga választja tagjai közül.
  2. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
  1. A felügyelőbizottság megválasztott tagjai

Név: Mezei Bernadett (Született: Jászberény 1974.04.08. Anyja neve: Kisnémet Rozália Ilona

Lakcím: 1171 Budapest   Berky  Lili 31/a

Név: Kaló Edit (Született: 1978.08.29; anyja neve: Farkas Mária Terézia

Lakcím: 1078 Budapest, Hernád utca 30 .3/47.

Név: Engel Károly (Született: Kecskemét, 1969. 06. 29., an: Kósa Ilona Éva

Lakcím: 6000 Kecskemét, Kullai köz 12.)

  1. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása négy év időtartamra szól.

 

 

 

 

XI.

A működési szabályzat

 

  1. Az Egyesület működésének részletes szabályait az Egyesület közgyűlése normatív

határozattal szabályozza.

  1. A felügyelőbizottság működésének részletes szabályait a felügyelőbizottság határozza meg.

A felügyelőbizottság működési szabályzatát jóváhagyás végett bemutatja a közgyűlésnek.

 

 

XII.

Az Egyesület tagjainak jegyzéke

 

  1. Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván.
  2. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.
  3. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett.
  4. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni.
  5. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

 

XIII.

Záró rendelkezések

 

  1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
  2. A működés során szükségessé váló részletes szabályokat az Elnökség szükség szerint alkotja meg. Az Elnökség minden részletre kiterjedő szervezeti és működési szabályzatot is alkothat.
  3. Az Egyesület hivatalos megjelenése során bélyegzőt alkalmaz. Az Egyesület hivatalos megjelenése során alkalmazott arculatával, logójával, nyomdai, vizuális megjelenésével kapcsolatos döntés előkészítése az Elnökség hatáskörébe, jóváhagyása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

Ezt az alapszabályt (2. változat) az alulírott alapító tagok elolvasták, és mint az akaratukkal mindenben megegyező alapítói nyilatkozatukat az alulírott helyen és napon aláírták. (1 sz. melléklet

Kelt: Budapest, 2018.01.25.

Rabb Edit

Egyesületi Elnök